Település: Pásztori
Megye: Győr-Moson-Sopron
Irányítószám: 9311
Telefon körzetszám: 96
Lakosok száma: 409
Település rangja: község
Polgármesteri hivatal címe: Pásztori Alsó u. 35.
Polgármesteri hivatal telefonszáma: 96/536-014
Polgármesteri hivatal e-mail címe: polgarmester.onodi@axelero.hu

Nagyobb térképre váltás

Pásztori története: A közeli Rábapordány, Dőr, Csorna vonalában akadnak kőkori maradványok, e terület tehát, a római korban is lakott volt. Ezt követően a hun korból is vannak emlékek Csorna és Rábapordány környékén. Avarkori leleteket, Csorna, Rábapordány, Bágyogszovát területén is találtak. A honfoglalás előtt a frankok tartották hatalmuk alatt a területet, majd a szláv telepítés történt, akik a falvak kialakulásában nagy szerepet játszottak. A házzal és berendezéssel kapcsolatos szláv jövevényszavak is erre utalnak. Csorna és Dőr környékén találunk Honfoglalás előtti sírt, pitykéket. Valószínű, hogy a Súr vezér nemzetsége telepedett meg, akiknek a neve Ols nemzetségben él tovább. Más vélemények szerint besenyők lakták, de ez vitatott. 1230. évi oklevél szerint Ols fiai Péter és Tamás egy-egy ekealjnyi földet ajándékoznak a csornai monostornak. Tamás Huche helyet, mely Pásztori és Csorna között volt. Valószínű Péter földje volt Rábapordány, Tamásé pedig a mai Pásztori. A falu első okleveles említése 1340. 03. 16., melyben paripalopás és marhaölés szerepel. A község 1351-ben szerepel oklevélben, mely Martontelke adományozásáról szól, határaiként nevezi meg „ad villan Pásztor”, Öcse és Pordány, Szovát, Bágyog helyeket. Ugyanebben az évben egy bírságszedő iratban két pásztori nemes: Pásztori Miklós fiát, Pétert és István fiát, Jákobot említi. Biztosan csak a XIV. század első felében szerepel, mint falu, nevének kialakulására nincs válasz, valószínű a pásztorság a névadó. A falunév mindenkor természetesen tájékoztató volt. A falu, a várföldekhez tartozó várnép nevét az ember szolgálata adta. Pásztor szó, a szláv pastir átvétele a XI. századtól személynév, 1240-től köznév. 1447-tól a falu megkettőződött, Alsó és Felső Pásztorira. Ez az állapot XIX. század végéig áll fenn. A XV. század első felétől már oklevélben is említik külön Alsó és Felső Pásztorit. 1543-ban Felső Pásztori jobbágytalan, legősibb eredetű, a legrégibb típusú kulturális közösség. A XVI. században a régi nemzetségi birtokosok nagy része eltűnik, 1594-ben a Rábaköz elpusztul a török uralom alatt, a lakosság folytonosságáról csak feltételesen lehet beszélni. A XVIII. század elején Felső Pásztori újra régi jogállású község. Legalább 18 lakott ház volt, valószínű a régi birtokosok foglalták el földjeiket. Az 1559-es összeírásnál Alsó Pásztoriban legalább 12 családot jegyeztek fel. Az 1728-as összeírásnál a falu lakossága 15-20 család. Az 1784-87-ig tartó, II. József féle népszámlálásnál Felső-pásztori Pásztoriban 29 ház, és 47 család lakott, a népesség 225 fő. Az 1799-es összeírásból kiderül, hogy a lakosság és állatállomány is csökken, ekkor említik először a szőlő- és bortermelést a településen. Az 1928-as adatok szerint 50 év alatt, a terméseredmény lényegesen csökkent, Mária Terézia úrbérrendezés időszakában a telkes jobbágyok száma, a zsellérekével együtt a felére csökkent. Alsó Pásztoriban a további évtizedekben a folyamat még erőteljesebb, ennek oka ,a szaporodó nemes birtokos örökösök igyekeznek a jobbágyok földjeit is majorságukká tenni. 1838-ban Alsó Pásztori tagosítása megy végbe, szántóföldön és levegőn. 1846-os írásban őrzik a régi elnevezéseket, és új tulajdonosaiknak nevét. Művelődés: A XVIII. században Felső Pásztoriban már iskolamester, és iskola is van, a XIX. század végén újjáépítik, és kötelezővé teszik az oktatást. A század első felében a lakosság zöme írástudatlan, főleg Alsó Pásztoriban. A műveltséget az egyház tartja kezében a XVII. századtól, Pásztori a középkorban valamelyik környékbeli faluhoz, Szilsárkányhoz vagy Csornához tartozott. Szilsárkánynak. A XVI. századtól, Csornának 1226-tól van temploma. A pásztori templomot a XVIII. század második felében kezdték el építeni, először csak szentély volt, majd tovább építették a hajót, végül a tornyot, ami a XIX. század végére készült el. A templom kései barokk hatását mutatja az egyszerű kivitel, az órapárkányos vakolat, a harang alakú sisakkal lezárt torony. A legrégibb az oltárkép, a szószék 1780 körüli. A török uralom után a szegénység miatt késik a templom helyreállítása. 1714-ben Pásztori Szilsárkányhoz tartozik, ekkor a szilsárkányi templomot a katolikusok már visszaszerezték, plébánosuk Orbán Alajos Mátyás a hittudományok doktora. Alsó és Felső pásztori egyesülési folyamata a XIX. század közepétől, 1848-al véget ér a feudalizmus, az 50-es 60-as években megindul a kapitalista fejlődés. Felső Pásztori nemesi községben mindenki a saját földjét műveli, Alsó Pásztoriban nem sok változást hozott a jobbágyfelszabadítás, mert a jobbágytelkeket már 1848. előtt a nagybirtokosok tulajdonába vetették. Felső Pásztori lakosai birtokot szereznek Alsó Pásztoriban bérbe, vagy véglegesen, így a két falu összeolvadt. 1895 évi összeírásban Alsó és Felső Pásztori már összeolvadtan szerepel. Megindul a kapitalista gazdálkodás a faluban, Pethő Pál birtoka modern, színvonalasan felszerelt (vetőgép, cséplőgép, rosta, szecskavágó, borona, henger) a régi birtokosok már nem szerepelnek az iratokban. A lakosság gyarapszik 1900-ban 472 főt számláltak. Az első világháború után csökken a lakosság és a vagyoni helyzet, növekszik a névleges birtokos, ez marad 1945-ig. 1959 a termelőszövetkezeti gazdaság kezdete. Csornától délre, Szilsárkány szomszédságában fekvő kis falu érdekessége, hogy egyik felét Felső Pásztorit vélhetően királyi várjobbágyok leszármazottai lakták, Alsó Pásztori pedig jobbágyközösség volt. E különállásnak ma már nincs a településképben látható emléke. Az Alsó Pásztoriban lévő templom a XVII. század végén épült késő barokk stílusban és Szent Miklós védelmébe ajánlották. A templom belsejét az 1990-es években Závory Zoltán festőművész (Szilsárkány) neje Székely Emília közreműködésével átfestette, majd 2002-2003-as években külsőleg is felújításra került. A felújításhoz jelentős összeggel járult hozzá a helyi lakkosság illetve a falunkból elszármazottak is.

• Csorna
• Rábapordány
• Szilsárkány
• Maglóca
• Rábacsanak
• Rábaközi helytörténeti kutatók társasága